„Úgy kell bővíteni a családorvosi rendszert, hogy az mindenki számára elérhető legyen. Azokban a községekben, ahol nincs családorvos, lehetőséget kell teremteni arra, hogy egy ingázó orvos lássa el a betegeket” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy a szenátus plénuma elfogadta a Szövetségnek azt a javaslatát, amely megoldást nyújt a családorvoshiányban szenvedő kistelepülések problémájára.

Szatmár és Bihar megye magyar tanácselnökeinek együttműködésével javítanak az egészségügyi ellátáson a Bihar Megyei Sürgősségi Kórházban – erről Pataki Csaba, Szatmár és Pásztor Sándor, Bihar megyei tanácselnök számolt be szerdai nagyváradi sajtótájékoztatóján Mark Adrián és Gheorghe Carp, a két megyei kórház menedzserigazgatójának társaságában.

Benedek Zakariás udvarhelyszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő kezdeményezésére és meghívására megbeszélést tartott péntek délután Vass Levente Maros megyei RMDSZ-es képviselő, a Képviselőház egészségügyi bizottságának titkára több Hargita megyei szülővel a székelyudvarhelyi városháza tanácstermében. A több mint kétórás párbeszéd során a szülők az oltástörvénnyel kapcsolatos észrevételeiket ismertették a politikusokkal.

„Mindenkinek, aki az egészségügyi biztosítást befizeti, alapvető joga, hogy ingyenesen részesüljön bizonyos egészségügyi szolgáltatásokban. Mégis, nem minden szakorvos állíthat ki igazolást betegszabadságra, küldő papírt ingyenes laborvizsgálatra, röntgenre, vagy írhat fel ingyenes és támogatott gyógyszereket. Legtöbbször vissza kell menni a családorvoshoz csak azért, hogy ő is felírja ugyanazt a gyógyszert, amit kezelésként a szakorvos már megállapított azok után, hogy már sort állt, és fizetett a konzultációért. Ennek a problémának az orvoslására dolgoztam ki törvénymódosító javaslatot” – nyilatkozta Vass Levente RMDSZ-es képviselő azt követően, hogy László Attila szenátorral közösen az egészségügyi reform törvényhez jogszabály-módosító javaslatot nyújtottak be az RMDSZ nevében. A Szövetség tervezete törvényszintjére emelné azt, hogy minden végzős szakorvos betegszabadságot, orvosi küldő papírt, illetve ingyenes és kompenzált receptet írhasson fel, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár pedig köteles legyen szerződést aláírni velük azon szolgáltatások térítésére.

Döntő fórumként fogadta el a képviselőház ma a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó, az önkormányzatok alárendeltségébe tartózó központok létrehozását szabályzó sürgősségi kormányrendeletet. Az RMDSZ módosító javaslatokat fogalmazott meg a törvénytervezethez, amelyeket a szenátusban, majd a képviselőház Egészségügyi Szakbizottságában és plénumában is elfogadtak. A módosítások értelmében az évek óta jól működő magánszolgáltatók állami finanszírozása nem szűnik meg, a Szövetség javaslata által ugyanis lehetőség adódik arra, hogy az önkormányzatok az új központok létrehozására szánt összegeket a már meglévő szolgáltatók támogatására fordíthassák.

„A 2006-os egészségügyi törvény az egyik legrosszabb hatályos jogszabálya az országnak, eljárt fölötte az idő, és az elmúlt 11 évben több módosítással egészítették ki, mint ahány cikkelye volt eredetileg. Az egészségügyi rendszer megfelelő működéséhez annak teljes reformjára lenne szükség. Az előző kormány tavaly elfogadott egy, az egészségügyi reformról szóló sürgősségi rendeletet, ám ez számos pontban kifogásolható. A jogszabály év elején került a parlament asztalára, a szenátus első házként elutasította azt. Ezt követően a képviselőház tárgyalta a jogszabályt, ahol az a döntés született, hogy módosításokkal elfogadjuk a sürgősségi rendeletet azért, hogy a megfelelő reform megvalósításáig oldjunk meg pár halaszthatatlan kérdést” – nyilatkozta Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára azt követően, hogy kedden a képviselőház plénuma elfogadta a sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt.

„A 2011-es tanügyi törvény nem engedélyezte a posztliceális egészségügyi képzésben részesült személyeknek, hogy amennyiben tanulmányaikat felsőoktatási szinten folytatják, eredményeiket elismertessék, a posztliceális képzésben szerzett kreditpontjaikat átvigyék. Kedden, az egészségügyi és az oktatási bizottság együttes ülésén módosítottuk az erről szóló törvénycikkelyt. Mindkét szenátusi szakbizottság tagjai támogatták, hogy változzon a jogszabály, eszerint az egyetemi általános asszisztens szakra bejutott, posztliceális képzésben részesült személyek tanulmányi eredményét részlegesen elismerjék a felsőoktatási intézmények, az érintettek bizonyos számú kreditet kapjanak rá” – magyarázta kedden, a két bizottság együttes ülését követően Novák Csaba Zoltán Maros, az RMDSZ Maros megyei szenátora, az oktatási bizottság alelnöke.

„November 1-jén jogilag és gyakorlatilag is befejeztük a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház felújításának azon részét, amelyet a Regionális Operatív Program kereteiből finanszíroztunk. A munkát folytatjuk azokon a helyeken, ahol saját költségvetésből építkezünk" – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Össze kell hangolni az egészségügyben dolgozók fizetését, mert aránytalanul nagy eltéréseket eredményez a mai rendszer – adott hangot felháborodásának Cseke Attila parlamenti képviselő október 31-én, hétfőn annak kapcsán, hogy országos szintű, általános sztrájkot hirdetett a Sanitas egészségügyi szakszervezet. Reggel 7 óta a kórházakban, közegészségügyi igazgatóságoknál, tanintézményeknél és szociális ellátórendszerben dolgozó egészségügyi személyzet meghatározatlan ideig felfüggesztette munkáját, mindössze a sürgősségi eseteket látja el. 

Újabb négy lakást építenek az orvosok számára a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház közelében. Az október 24-i, hétfő reggeli munkálatindításnál jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Barti Tihamér alelnök, Demeter Ferenc, a kórház menedzsere, Konrád Judit orvos igazgató, Albert Homonnai Márton tervező, Vigh Ádám Károly építő. Hargita Megye Tanácsa az első két orvosi lakást 2010-ben építtette, a harmadikat pedig 2013-ban, azóta összesen 12 lakás áll az orvosok rendelkezésére.

Az elvándorlás ellenére marad elegendő orvos Romániában, ugyanakkor az orvosok húsz százaléka teszi el a hálapénzek összegének nyolcvan százalékát – magyarázta a Maszolnak Vass Levente. A marosvásárhelyi orvos a hazai egészségügy visszásságaira rámutató sorozatunkban mondja el véleményét a hazai egészségügy vitatott kérdéseiről.

Ma a román egészségügy fejetlenül halad: teng-leng jobbra-balra, nem tudja, merre kell előre menni – nyilakozta a Maszolnak adott interjúban Cseke Attila. A 2009 és 2011 között az egészségügyi tárcát irányító RMDSZ-es képviselő a hazai egészségügy visszásságaira rámutató sorozatunkban felmerülő kérdésekre is reflektált. 

„Románia még mindig nem ültette gyakorlatba a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakat, amelyet 1995-ben írt alá. Amennyiben vállalta volna kötelezettségeit, akkor az olyan esetek, mint az olaszteleki lányé, nem fordultak volna elő. Éppen ezért az RMDSZ egy újabb törvény-tervezetet iktatott szerdán a képviselőházban, amelyben újból kéri a Charta előírásainak gyakorlatba ültetését. A javaslatunkban kérjük, hogy azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot, vagy az 5000 főt, anyanyelven beszélő személyzetet is alkalmazzanak az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokat nyújtó közintézményekben. Ez azt jelentené, úgy ahogyan azt a Charta is előírja, hogy az egészségügy mellett a szociális ellátást biztosító intézményekben is, mint például gyerek- és öregotthonokban, alkalmazzanak az adott kisebbség nyelvén beszélő alkalmazottat” – fogalmazott Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, a jogszabály-javaslat kidolgozója azt követően, hogy a tervezetet iktatták a képviselőházban.

Az egészségügyi kártya-rendszer használata során felmerülő problémákról kérdezte írásban február 17-én, szerdán Korodi Attila parlamenti képviselő Patriciu Andrei Achimaș Cadariu egészségügyi minisztert. A legutolsó probléma alig néhány nappal ezelőtt, február 15-én, hétfőn történt: összeomlott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár informatikai rendszere, és emiatt országszerte nem tudták használni a kártyát sem a családorvosok, sem maguk a biztosítottak.