EU-infó

MIT JELENT NEKÜNK AZ EURÓPAI UNIÓ?

Az Európai Unió a magyar nemzet újraegyesítését jelenti. Mindenki számára egyértelműen jelezhetjük, hogy Románia nem nemzetállam. Képviselőinknek nemcsak helyi és megyei önkormányzati, parlamenti valamint kormányzati szinten kell megjeleníteniük a romániai magyarság érdekeit, hanem az Európai Unióban, az Európai Parlamentben is. Ma még sok mindent Bukarestben kell elfogadtatni, de már Brüsszelben is érvényt kell szerezni jogainknak. Az RMDSZ kezdeményezője lesz az európai szintű kisebbségvédelemi rendszer kidolgozásának. Képviselnünk kell az erdélyi magyarság problémáit, érdekeit az európai nyilvánosság előtt. Ennek leghatékonyabb tere az Európai Parlament.

EURÓPAI PARLAMENT

Milyen hatáskörei vannak az Európai Parlamentnek?

1. Jogalkotói.
Az Európai Parlament részt vesz a közösségi jogszabályok kidolgozásában.
2. A költségvetés ellenőrzése
3. A végrehajtó hatalom ellenőrzése.
A Parlament jóvá kell hagyja a Bizottság elnökének és tagjainak kinevezését. A parlamenti képviselők benyújthatnak bizalmatlansági indítványt a Bizottsággal szemben, amely elfogadása esetén a Bizottság le kell mondjon. Az ellenőrző szerep még a következőkben is megnyilvánul: a Bizottság által benyújtott jelentések vizsgálata, írásbeli és szóbeli kérdések feltétele, vizsgálóbizottságok létrehozása, stb.

Hány nyelvet használnak az Európai Parlamentben? Az Európai Parlamentben 23 hivatalos nyelv van.

Hol vannak az Európai Parlamentnek tájékoztatási irodái?
A Parlament székhelyein kívül minden tagállamban vannak, Romániában a következő címen lehet megtalálni:
1 Strada Boteanu, Sector 1
RO - 010027 BUCURESTI
+ 40 / 21 305 79 86
+ 40 / 21 315 79 29
e-mail: epbucarest@europarl.europa.eu
http://www.europarl.europa.eu/bucuresti/

Hány helye van jelenleg Romániának az EP-ben? Hány helye lesz 2009-től? Jelenleg 35 képviselője van az országnak. 2009-től - az intézmény reformja és a képviselőhelyek csökkentésével - 33 helyünk lesz.

Az Európai Parlament melyik frakciójához tartozik az RMDSZ? Az RMDSZ képviselők az Európai Parlament legnagyobb létszámú frakciójához az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja tartoznak.

Hány képviselője van jelenleg az RMDSZ-nek az EP-ben?
Három képviselője van jelenleg az RMDSZ-nek: Kelemen Attila, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Őket előzőleg megfigyelőként delegálta Brüsszelbe a szövetség, 2007. január 1-jétől pedig EP-képviselői mandátumot kaptak a legelső EP-választások megszervezéséig.

Miért jó az EU polgára lenni? Az uniós polgárság intézményesülése azt jelenti, hogy az európai integráció középpontjába az egyén került. Az uniós polgárság fogalmát (European Union citizenship) a Maastrichti Szerződés vezette be 1993-ban. Az európai polgárság nem helyettesíti és nem váltja ki a nemzeti állampolgárságot. Mindenki, aki valamely uniós tagállam állampolgára, egyben uniós polgár is.

Az EU polgársággal járó fontosabb jogok a következők:

- A Közösségen belüli szabad mozgás és szabad tartózkodás általános joga.
- Az európai parlamenti választások során aktív és a passzív választójog.
- Helyhatósági választásokon aktív és passzív választójog az EU területén bárhol, ahol letelepedett.
- Petíció benyújtási jogosultság az Európai Parlamenthez és az Európai Ombudsmanhoz.
- Minden európai polgár az anyanyelvén fordulhat a Közösség intézményeihez, és onnan anyanyelvén kaphat választ.

EGÉSZSÉGÜGY

Ingyenes-e a sürgősségi ellátás az EU-ban román állampolgárok számára?
Igen, amennyiben az illető személy kiutazása előtt megköti az egészségügyi biztosítást vagy pedig kiváltja az európai egészségügyi kártyát.

Mi az európai egészségügyi kártya?
Az európai egészségügyi kártya (a továbbiakban európai kártya) bevezetését a 95/2006-os, az egészségügy reformjáról szóló törvény szabályozza. Az európai kártya feljogosítja tulajdonosát arra, hogy ingyenes orvosi ellátásban részesüljön az Unió bármely tagállamában. Az európai kártyát az az egészségügyi biztosító pénztár állítja ki, amelynél az igénylő biztosítva van, kérésre, az egészségügyi biztosító köteles kiállítani az európai kártyát, kivéve, ha az igénylő nem fizeti rendszeresen a biztosítását. Az európai kártya kiállításának költségeit az igénylő személynek kell állnia, és legtöbb 6 hónapig érvényes.

NYUGDÍJAK

Hány év munkaviszony után mehetnek nyugdíjba az emberek az Európai Unióban? Milyen az Unió nyugdíjrendszere, és van-e közös szabályozás? Minden tagállam maga dönti el, kik tartoznak társadalombiztosítási rendszerébe, milyen feltételekkel, milyen és mekkora juttatást kaphatnak, és mennyi hozzájárulást kell fizetniük. A nyugdíjkorhatárt és a nyugdíjhoz szükséges munkaévek számát az EU nem egységesítette, ezért a vonatkozó szabályok minden tagállamban eltérőek lehetnek. A közösségi rendelkezések olyan szabályokat és közös elveket fektetnek le, amelyek biztosítják, hogy a különböző nemzeti rendelkezések ne legyenek diszkriminatívak azokkal szemben, akik egy másik tagállamból költöznek át.

Hogyan történik a nyugdíjak megállapítása; felveheti a nyugdíját valamelyik másik tagállamban is?
A közösségi jogszabályok a tagállamok nyugdíjasai számára mindenütt biztosítják a szociális védelmet. Ez vonatkozik az öregségi, a rokkantsági és a hozzátartozói nyugdíjasokra és azokra is, akik migráns munkavállalóként szereztek nyugellátást, illetve nyugdíjasként más EU-tagországban telepedtek le. Az öregségi nyugdíj iránti igényét bárki bármely tagállamban benyújthatja, függetlenül attól, hogy élete során hány és mely tagállamban dolgozott. A nyugdíjjogosultság megállapítása és a nyugdíj összegének kiszámítása az egyes tagállamokban eltöltött biztosítási és tartózkodási időszakok alapján történik, figyelembe véve mindazon tagállamok jogszabályait, amelyek hatálya alá munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tartozott.

A nyugdíjat ezután bármely tagállamban felvehetik. Tehát ahány államban dolgoztunk, annyi helyről igényelhetünk nyugdíjat. Ha például valaki 3 évet dolgozott Franciaországban és 27 évet Romániában, akkor Franciaországból is számíthat a francia szabályoknak megfelelően a 3 éves munkaviszonyával arányos "nyugdíjrészre".

Egy évnél rövidebb munkavállalás esetén nem számolnak résznyugdíjat, mert az adminisztrációs költségek várhatóan felemésztenék a nyugdíj összegét. Ilyenkor az egy évnél rövidebb szolgálati időt beszámítják abban az országban, ahol a kérelmező a leghosszabb ideig dolgozott.

Hogyan kap nyugdíjat, ha különböző EU tagországokban dolgozott, amelyekben eltérő a nyugdíjkorhatár? Tekintettel arra, hogy az EU tagállamok nyugdíjrendszereiben alkalmazott nyugdíjkorhatárok nem egységesek, a tagállamokban történő nyugdíjba vonulás lehetősége eltérő időpontokban nyílhat meg. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy pl. 5 különböző tagállamban előfordulhat, hogy 5 eltérő időpontban nyílik meg a nyugdíjjogosultság, ugyanis mindegyik országban az ott érvényes nyugdíjkorhatárt kell alkalmazni.

Milyen pénznemben történik a nyugdíjak folyósítása? A nyugdíjak folyósítása a tagállamok hivatalos pénznemében történik. Az euró bevezetése természetesen egyszerűsíti az ellátások folyósítását is. Az eurózónához nem csatlakozott országok szintén a saját nemzeti pénznemükben állapítják meg és folyósítják a nyugellátásokat. Romániában is mindaddig RON-ban fizetik a nyugdíjat, amíg az ország az euróövezet tagjává nem válik.

KERESKEDELEM

Lehet-e az Unióban a hagyományos romániai termékeket forgalmazni? A tárgyalások során Romániának sikerült elérnie, hogy elismerjék és levédjék néhány hazai szeszes italnak a nevét: pálinka, stb., valamint pár hagyományos ételnek (sajt, túró, palacsinta, stb.) Sikerült azt is kiharcolni, hogy a több, mint 60 fajta, Romániában készített sajt előállításánál ne a standard uniós higiéniai szabályok érvényesüljenek. Jelen pillanatban körülbelül 150 hagyományos ételt védtek le Romániában.

EU FORRÁSOK

Mik a strukturális alapok? Mennyi pénzben részesül Románia ezekből? Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot és az Európai Szociális Alapot nevezzük strukturális alapoknak. A strukturális alapok az EU kohéziós politikáinak eszközei. Románia a Strukturális és Kohéziós Alapokból hét év alatt közel 19.668 millió euróhoz juthat. Ezek a pénzek az operatív programokon keresztül pályázhatók meg.

Mik az operatív programok? 
A konvergencia célkitűzés alatt hét operatív program van: versenyképességi, szállítási, környezetvédelmi, humán erőforrás, regionális operatív program, adminisztratív kapacitás, technikai segítségnyújtás. A területi együttműködés célkitűzéshez a következő operatív programok tartoznak: határon-átnyúló együttműködés, Fekete-tenger, Dél-Kelet Európa, inter-regionális. Minden operatív programnak van egy irányító hatósága, amely valamely minisztériumban helyezkedik el és amely felelős az illető programért. Részletesebb információkért a következő honlapkra lehet ellátogatni (a teljesség igénye nélkül): www.mfinante.ro, www.mdlpl.ro, http://www.mmediu.ro, www.inforegio.ro, www.mira.gov.ro, http://www.mt.ro, http://www.mimmctpl.ro, stb.

KÖRNYEZETVÉDELEM

Javul-e az ivóvíz minősége? Kinek a feladata ez? A 22-es, "Környezetvédelem" csatlakozási fejezetben foglaltaknak megfelelően, Románia módosította az ivóvízre vonatkozó törvényes keretet, mely jelenleg összhangban van a vonatkozó Uniós szabályozásokkal. Az említett szabályozások gyakorlatba ültetésének eredményeképpen az ivóvíz minősége fokozatosan javulni fog. A vízminőség javítása jelentős beruházások megvalósításával érhető el (pl. a jelenlegi szennyvíztisztító telepek modernizálása, újak építése, stb.). 2018-ig minden nagyobb település (ahol a lakosság száma meghaladja a 2000-et) rendelkezni fog a szükséges berendezésekkel.

Az ivóvíz és a szennyvíz hálózatok modernizálása, valamint új rendszerek megépítése a megyei és helyi önkormányzatok feladatát képezi. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Környezetvédelmi Operatív Programmal, és más finanszírozási programokkal támogatja a szükséges beruházások megvalósítását. A vízminőség ellenőrzése az egészségügyi, vízügyi és környezetvédelmi szakhatóságok feladatát képezi.

Mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés a lakosság számára? Mikortól lép érvénybe Romániában? Az országos hulladékgazdálkodási stratégia értelmében, mely összhangban van a vonatkozó Uniós szabályozásokkal, 2007-2015 közötti időszakban az ország egész területén bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést. Ebben az időszakban megépül a szelektív hulladékgyűjtéshez és tároláshoz szükséges infrastruktúra. A háztartási hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges rendszerek kiépítése az önkormányzatok kötelessége, a Környezeti és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma szakmai és pénzügyi támogatást biztosít.

Ki viseli a levegő minőségével kapcsolatos beruházások költségeit? A levegő minőségével kapcsolatos beruházások 2 csoportba oszthatók:

- a levegő minőségét monitorizáló hálózat kiépítése - ennek költségeit Uniós támogatásokból és költségvetési forrásokból biztosítják.
- a levegő szennyezését előidéző berendezések modernizálásának költségeit elsősorban a berendezések tulajdonosai kell biztosítsák (a "szennyező fizet" elv alapján). Ugyanakkor bizonyos esetekben EU-s és költségvetési támogatások is igénybe vehetők (pl. az önkormányzatok tulajdonában levő hőközpontok modernizálása esetében).

Mennyibe kerül majd az adófizetőknek a levegőminőség javítása? Az adófizetőket közvetlenül nem érinti az euró milliárdokat jelentő felzárkózási program. A szennyező vállal atok kell a felújítási költségeket fedezzék. Természetesen néhány vállalat esetében az állam is, mint tulajdonos, ki kell vegye a részét a felújítási programokból. Ehhez az állam jelentős összegeket használ fel az európai pénzalapokból.

Tesz-e valamit az Európai Unió annak érdekében, hogy csökkenjen az autók káros anyag-kibocsátása? Az autók káros anyag- kibocsátásának csökkentése érdekében az EU egy sor intézkedést vezetett be:

A 70/220/EEC irányelv szabályozta először az autók kipufogó gázaiban tálalható szennyező anyagok (pl. szénmonoxid) megengedett, maximális koncentrációját. Az azóta eltelt időszakban a fenti irányelv előírásait folyamatosan szigorítottak.

A 94/441/EEC irányelv előírásai minden típusú autóra érvényesek (függetlenül a motor nagyságától, üzemanyagától, stb.), és meghatározzák a megengedett maximális szennyezőanyag koncentrációkat.

Mi az a Natura 2000 hálózat? A Natura 2000 egy európai szintű és rangú, védett területeket átfogó hálózat, mely a természeti örökség megőrzésének legfontosabb eszköze az Európai Unióban. A Natura 2000 hálózat felállítását Románia a 22-es, "Környezetvédelem" csatlakozási fejezetben vállalta. Ezzel a hálózattal szeretné megőrizni Európa a hagyományos, jelenleg is létező együttélést az ember, tevékenységei és a természet között. Románia egyik legfontosabb európai értéke az érintetlen természeti környezet.

MEZŐGAZDASÁG

Milyen eredményei voltak a SAPARD-nak? A SAPARD volt az az alap amelyen keresztül az Unió Románia csatlakozása előtt támogatta a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést. Ennek eredményeként létesült: 186 húsfeldolgozó, 95 tejgyár, 429 állatfarm, 1234 növényfarm.

Milyen intézményeken keresztül lesznek leosztva a mezőgazdasági támogatások? Az állami támogatások odaítélésével a Mezőgazdasági Minisztérium foglalkozik, míg a közösségi források elosztásáért a Mezőgazdasági Kifizetések és Intervenciók Ügynöksége (Agentia de Plati si Interventie pentru Agricultura -APIA) felel.

Azáltal, hogy az Európai Unió előnyben részesíti a mezőgazdasági társulásokat, ismét a kollektivizálásnál kötünk ki? Nem. Az Európai Unió védi a magántulajdont.

Lehet-e az Unióban házilag disznót és juhot vágni? Igen. Lehet otthon állatokat tartani és nevelni, azzal a feltétellel, hogy a gazdák gondoskodnak arról, hogy állategészségügyi felügyeletet biztosítanak Az otthon levágott disznó vagy juh húsa, azonban csak otthoni fogyasztásra használható. Amennyiben valaki a piacon hasznosítani szeretné a húst, akkor az állatot csak az arra kijelölt helyen és módon lehet levágni.

Mi a helyzet a szőlősgazdákkal? Létezik-e olyan uniós szabályozás, amely megtiltaná a hibrid szőlőfajták termesztését? Nem létezik ilyen uniós szabályozás, viszont a hibrid szőlőfajtákból készült bort nem lehet eladni, csak házi fogyasztásra használható.

Ugyanakkor a hibrid szőlőfajtákat termesztő gazdák nem részesülhetnek mezőgazdasági támogatásban. Románia a tárgyalások során elérte, hogy elismerjék a teljes, jelenleg szőlőtermesztésre használt földterületet, ugyanakkor kapott egy 8 éves átmeneti időszakot, amely idő alatt a hibrid szőlőfajták termesztésére használt területekre az Unió által is elfogadott szőlőfajtákat kell telepíteni.

Az Unióban a következő szőlőfajták, valamint az ezekből készült borok forgalmazása tiltott: Nova, Othello, Izabella, Jacques, Clinton és Herbemont. Az 0,1 ha-nál kisebb területeken termesztett hibrid szőlőfajtákat, amennyiben ezeket házi fogyasztásra termelik, nem kell a jövőben sem újratelepíteni.

Igaz-e, hogy az Unió bele szól abba, hogy kivághatjuk-e a fát az udvarunkról? Nem igaz. Az Unióban is minden állampolgár saját maga dönthet arról, hogy kivág-e egy fát vagy sem, viszont előzetesen erre engedélyt kell szerezni az illetékes hatóságoktól. Természetesen az Unióban sem lehet kivágni a műemléknek nyilvánított fákat (pl. Petőfi körtefája Székelykeresztúron).

Értékesíthetik-e az őstermelők zöldségeiket és gyümölcseiket a hetipiacon? Igen, a termékek korlátozás nélkül értékesíthetők. Természetesen be kell tartani az árusítóhelyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állat- és növény-egészségügyi, illetve köztisztasági előírásokat.

OKTATÁS

Kell-e tandíjat fizetnem, ha az Európai Unió valamelyik felsőoktatási intézményében kívánok továbbtanulni? A romániai diákok valamennyi tagállam felsőoktatási intézményébe a befogadó állam tanulóival azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt és folytathatnak tanulmányokat.

Amennyiben a szóban forgó intézménybe az adott ország állampolgárai ingyenes felsőoktatásban részesülnek, akkor a Romániából kiutazó diákokat is minden tekintetben azonos elbánás illeti meg. Amennyiben a szóban forgó tagállam diákjai számára az adott intézménybe történő felvétel feltétele beiratkozási díj fizetése, és a tanulmányok folytatásához tandíjat kell fizetniük, akkor a romániai diákoknak is ugyanilyen mértékű, de csakis ugyanilyen mértékű beiratkozási díjat és tandíjat kell fizetniük.

Jelenleg a következő országokban nem kell tandíjat fizetni: Luxemburg, Dánia, Görögország, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Egyesült Királyság (Skócia), Ciprus és Málta. Finnországban, Svédországban és Norvégiában nem kell ugyan tandíjat fizetni, de köteles vagy tagsági díjat fizetni valamely szervezetnek. Németországban (bizonyos tartományok kivételével), Szlovéniában, Szlovákiában, Izlandon és Bulgáriában nem kell ugyan tandíjat fizetni, kell viszont egy nem túl magas beiratkozási díjat fizetni. A romániaihoz hasonló rendszer van még Litvániában, Lettországban és Észtországban, ahol vannak államilag támogatott helyek és fizetéses helyek. Az összes többi európai országban elég magas tandíjat kell fizetni.

Kaphattok-e az uniótól tandíjtámogatást? Amennyiben egy romániai diák felvételt nyer egy tagállam felsőoktatási intézményébe a tanulmányok teljes időtartamára, akkor nem tarthat igényt a befogadó ország diákjait megillető havi ösztöndíjra, diákhitelre, vagy más jóléti természetű juttatásra.

Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a diáknak magának kell gondoskodnia a megélhetéséről. Az oktatáshoz, tanuláshoz közvetve kapcsolódó kedvezmények, szolgáltatások (például utazási bérlet, bentlakás stb) kedvezményes igénybevételére vonatkozóan nincs egységes közösségi szabályozás. Résztanulmányok folytatása esetén lehetőség van a közösségi oktatási akcióprogramok keretén belüli ösztöndíj megpályázására.

Elfogadják-e az Európai Unió tagállamaiban a romániai állami nyelvvizsgákat? Jelenleg nem létezik az EU által elismert nyelvvizsga, az EU-ban nincs elismert nemzetközi nyelvvizsga sem, ebben az értelemben a romániai nyelvvizsgák sem válhatnak elismertté. Az egyes intézmények (munkáltatók, oktatási intézmények) saját hatáskörükben döntik el, hogy elfogadják-e az adott nyelvvizsgát, illetve más módon győződnek-e meg a nyelvtudásról (pl. belső vizsga).

Hogyan folyik az oklevelek és szakmák elismerése az Európai Unióban? Az Unióban különbséget tesznek az akadémiai elismerés és a szakmai elismerés között. Az akadémiai elismerés a vizsgák és más végzettséget igazoló dokumentumok elismerésére vonatkozik. Az akadémiai elismerés az 1997-es Lisszaboni Egyezmény alapján történik, és a fő elv az, hogy amennyiben nem léteznek lényegi különbségek, az okleveleket elismerik. Az oklevelek, szakképesítések elismerését a nemzeti honosítással foglalkozó ügynökségek végzik. Bővebb információt az EU tagállamaiban működő ún. NARIC központoktól lehet szerezni (www.enic-naric.net).

A szakmai elismerés olyan esetekben szükséges, amikor egy személy a saját országában megszerzett szakmában akar munkát vállalni egy másik tagállamban. Ebben az esetben az Uniós szabályozás meghatároz "szabályozott" és "nem-szabályozott" szakmákat.

A szabályozott szakmákkal kapcsolatos elismerés a fent említett lisszaboni elv alapján történik. Ha az eltérés jelentős, kiegészítő képzést vagy alkalmassági vizsgát írhatnak elő. Szabályozott szakmának minősülnek az egészségügyi (orvos, ápoló, fogorvos, állatorvos, gyógyszerész, szülész), valamint a jogász és az építész szakmák, mivel ezek esetében a diplomák elismerése teljesen automatikus. A többi szabályozott szakma esetében a "nem szabályozott" szakmákhoz hasonlóan kell eljárni, és ha szükséges, akkor honosíttatni kell a bizonyítványt.

Nem-szabályozott szakmáknak nevezzük azokat, melyek nem tartoznak bele a fenti meghatározásba. Ezeknél a szakmáknál nem a közösségi jog szerint történik az elismerés, hanem külön honosítási eljárásban a tagállamok belső jogszabályai alapján. Előfordulhat azonban, hogy ezeknél a tevékenységeknél, foglalkozásoknál (pl. az újságírás) nincs is szükség a bizonyítvány honosítására, hiszen a képesítés igazolása nélkül is el lehet helyezkedni.

Elismerik-e a szakképzettségét az Európai Unióban, ha külföldön munkát kíván vállalni a kőműves, az ács stb.? Az uniós jogszabályok lehetővé teszik, hogy az elismerést bizonyos feltételekhez kössék. Ilyen feltétel lehet az, ha éppen fodrász valaki, akkor igazolnia kell, hogy már bizonyos időt dolgozott a szakmájában. Ezen kívül például a kérdésben szereplő kőműves vagy ács esetében, ha az adott országban más feltételekhez kötik a szakképesítés megszerzését, mint Romániába, akkor különbözeti vizsgát kell tenni.