Csoma Botond

Klaus Johannis húzza az időt, Liviu Dragnea pedig elvetette a sulykot

2018.06.15. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Klaus Johannis húzza az időt, Liviu Dragnea pedig elvetette a sulykot

Fotó: www.maszol.ro

„Nagyon súlyos lenne, ha az államfő magára nézve nem tekintené kötelezőnek a DNA főügyészének leváltásával kapcsolatos alkotmánybírósági döntést” – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Csoma Botond. Az RMDSZ jogász-képviselőjét azokra a kérdésekre válaszoltatta a Maszol.ro, amelyeket Klaus Johannis szerint közvitára kellene bocsátani az alkotmánybíróság indoklásának közzététele után. Arra is megkérték, kommentálja Liviu Dragnea PSD-elnök diskurzusának radikalizálódását.

Hogyan kommentálja azt, hogy az államfő bejelentette: egyelőre kivár Kövesi leváltásával, mert szerinte az alkotmánybíróság döntésének indoklása több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt, s ezeket előbb közvitára szeretné bocsátani?

Az államfő húzza az időt. Véleményem szerint azért, mert tudja: a támogatói tábora gyengeségként értékelné, ha aláírja a DNA főügyészének leváltásáról szóló rendeletet. A választópolgárok ugyanis rendszerint nem jogi érvek alapján alakítják ki a politikai véleményüket. Valószínűleg nem olvasták el az alkotmánybíróság határozatának 133 oldalas indoklását, hiszen jómagam is csak egy részét olvastam el. Klaus Johannis második államfői mandátuma szempontjából azonban nagyon fontos esemény volt ez az alkotmánybírósági döntés. Újraválasztási esélyeit is meghatározhatja, hogyan viszonyul ehhez a döntéshez. Ha aláírja Laura Codruta Kövesi leváltását, támogatói táborának percepciójában ez visszalépést jelentene a korrupcióellenes harcban, amit az államfő már jó ideje zászlajára tűzött. Ez még akkor is így van, ha az alkotmánybíróság döntésének semmi köze nincs a korrupcióellenes fellépéshez. Hiba a korrupcióelleneses küzdelmet egy személlyel azonosítani, egy intézmény feladata ez a küzdelem. Laura Codruta Kövesi mandátuma a DNA élén egy év múlva amúgy is lejárna.

Sem az alkotmány, sem a törvények nem szabályozzák, hogy milyen határidőn belül kell aláírna a főügyész leváltásáról szóló rendeletet. Meddig húzhatja az időt?

Valóban ez nincs szabályozva, de egy biztos: Romániában az alkotmánybíróság döntései kötelezőek. Nagyon súlyos lenne, ha az államfő magára nézve nem tekintené kötelezőnek a Kövesi leváltásával kapcsolatos döntést.

Az államfő mindesetre több olyan kérdést is feltett, amelyeket szerinte az alkotmánybíróság indoklásának ismeretében tisztázni kellene. Az egyik így hangzik: mi garantálja az ügyészek függetlenségét, ha alárendelik őket az igazságügyi tárcát vezető "szuperminiszternek", akinek döntéseit még az államfőnek is végre kell hajtania? Tudja erre a választ?

Először is disztingválni kell az ügyészségek vezetői, illetve a beosztottjaik kinevezése között. A legfőbb ügyészt, a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét, illetve a szervezett bűnözés elleni ügyészség vezetőjét az igazságügyi miniszter javaslatára, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) konzultatív jellegű véleményezésével, az államfő nevezi ki. Beosztottjaikat már a CSM javaslatára nevezi ki, szintén az államfő. Fontos hangsúlyozni, hogy az igazságügyi miniszternek csak az ügyészségi vezetők kinevezésére terjed ki a jogköre. Ugyanakkor az alkotmány kimondja: az ügyészek az igazságügyi miniszter fennhatósága (autoritása) alatt fejtik ki a tevékenységüket. Ám ez nem jelenti azt, hogy a miniszter beleszólhat bűnvádi dossziékba. Csak azt, hogy értékelheti az ügyészségek vezetőinek menedzseri tevékenységét. Azt is tudni kell, hogy az ügyészségek hierarchikus szerveződése ellenére vezetőiknek szinte semmilyen beleszólási joguk nincs a beosztottjaik munkájának tárgyát képező bűnvádi dossziékba. Csak menedzseri kompetenciájuk van, és természetesen ösztökélhetik arra az ügyészeket, hogy minél gyorsabban járjanak el az ügyekben. Nyilván az ügyész függetlenségét veszélyeztetné, ha a felettese beleszólhatna egy dossziéba. Tehát függetlenül attól, hogy ő nevezi ki a főügyészeket, a miniszter nem befolyásolhatja az ügyészek bűnüldözési tevékenységét.

De nem én mondom, hanem volt alkotmánybírák, alkotmányjogászok, jelenleg még tisztségben lévő ügyészségi vezetők: az alkotmánybíróság mostani döntése után a politikailag kinevezett igazságügyi miniszter gyakorlatilag mondvacsinált okokból bármikor félreállíthatja a pártja számára kényelmetlen főügyészt, mert ebben már senki nem akadályozhatja meg. Merne ezek után egy ügyész, a párthoz közeli főügyész beosztottjaként bűnvádi eljárást indítani az adott párthoz tartozó politikus ellen?

Az igazságügyi miniszter nem járhat el kénye-kedve szerint, be kell tartania a leváltás törvényes procedúráját. Az alkotmánybíróság döntése azt is kimondta: az államfőnek jogában áll megvétózni a leváltást, ha a tárcavezető a jogi procedúrát nem tartotta be. 

De mit jelent a törvényes procedúra? Nem azt, hogy a miniszter betartotta a törvényes lépéseket, és minden pecsét felkerült a leváltásról szóló dokumentumok