Hegedüs Csilla

Rajtunk múlik, hogy nyertesei vagy vesztesei leszünk-e az EU átalakulásának

2019.01.26. | Erős Európát, fejlődő Erdélyt!
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Rajtunk múlik, hogy nyertesei vagy vesztesei leszünk-e az EU átalakulásának

Ideje, hogy Európában kiemelt téma legyen az erdélyi magyarság mint őshonos nemzeti kisebbség ügye – mondta a Maszolnak adott interjúban Hegedüs Csilla. Az RMDSZ EP-jelöltlistájára pályázó politikus ugyanakkor nem csodát ígér, hanem állandó kapcsolattartást és azt, hogy mindig partner lesz a célok megvalósításában.

Legutóbb az európai parlamenti jelöléséről egy rendezvényen úgy fogalmazott: „nem Erdélyből, hanem Erdélyért” menne Brüsszelbe. Ez alatt mit ért pontosan?

Meglátásom szerint Brüsszel és Strasbourg a munka helyszíne, nem a célja. Egy európai parlamenti képviselő munkája nem Brüsszelről és Strasbourgról szól. Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjének feladata az erdélyi magyarság érdekeit képviselni és a szövetség munkáját segíteni az uniós intézményekben. Ezt viszont csak akkor tudja megtenni, ha folyamatosan kapcsolatban áll az erdélyi magyar vezetőkkel, az önkormányzatokkal. Egy EP-képviselőnek rendszeresen jelen kell lennie a helyi szervezetek mindennapjaiban. Másrészt a mi feladatunk az, hogy elvigyük Erdélyt Büsszelbe: ismertessük az erdélyi kultúrát, értékeinket, törekvéseinket. Nem mi vagyunk az Unióért, hanem az unió van értünk, általunk.

Brüsszelben nem élni szeretnék, hanem dolgozni: és azért fogok dolgozni, hogy Erdély tovább fejlődhessen, hogy erős, értékteremtő közösségként tekintsenek ránk, ismerjék el és biztosítsák jogainkat. Ezért mondtam, hogy nem Erdélyből, hanem Erdélyért megyek Brüsszelbe.

Mit tehet Erdélyért a 705 fős Európai Parlamentben egy erdélyi magyar képviselő? Milyen lehetőségei vannak?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mit tud megvalósítani a szövetség két EP-képviselője, mire elég az a két hely. A válasz az, hogy nem vagyunk egyedül!  Az érdekérvényesítésünk eszköze egy erős magyar képviselet az Unión belül. Az Európai Néppártban ugyanis közösen küzdünk céljainkért a magyarországi EP-képviselőkkel és partnereinkkel. Nem vagyunk sem kicsik, sem kevesek: az RMDSZ az EPP középmezőnyébe tartozik. Az Európai Néppárton belül pedig a magyar képviselet a harmadik legnagyobb frakciót alkotja.  Tudatában vagyok annak is, hogy nem az EP-képviselőnek van RMDSZ-e, hanem az RMDSZ-nek van EP-képviselője. Ugyanakkor, nekünk, magyaroknak fel kell mutatnunk súlyunkat az Európai Unióban. Ehhez Kárpát-medencei magyar összefogásra van szükség, és alapvető célunk az erős magyar képviselet az Európai Unión belül.

Érzi-e úgy, hogy az EP jelenlegi két RMDSZ-es képviselője nem aknázta ki kellőképpen a lehetőségeiket? Mit tenne másként? 

Én azt szeretném, hogy helyezzük új alapokra az európai parlamenti munkát. Az európai képviseletünk egyetlen célja az erdélyi magyar emberek érdekeinek képviselete. Ezen belül folyamatosan ismertetni kell a közösségünket ért jogsértéseket az európai uniós politikusokkal, fel kell hívnunk Európa figyelmét arra, hogy mi történik Romániában: korrupciós vádakkal illetik a politikai vezetőinket azért, hogy ellehetetlenítsék őket, nem használhatjuk szabadon szimbólumainkat, anyanyelvünket, és a kommunista rendszerre emlékeztető visszaállamosítások zajlanak.

Véleményem szerint ideje, hogy Európában kiemelt téma legyen az erdélyi magyarság mint őshonos nemzeti kisebbség ügye. Nem másodrendű, hanem egyenrangú polgárai vagyunk Európának, és elvárjuk, hogy az EU intézményei védjenek meg bennünket. Ennek megfelelően vállalom, hogy a közösség gondjait, a román állam túlkapásait bemutatom mind az Európai Parlamentben, mind a Bizottságban, és megoldásukhoz partnereket keresek. Vállalom továbbá azt, hogy megismertetem az erdélyi magyar közösség mindennapjait az Európai Parlament döntéshozóival, és a mi ügyeink megoldásához kulcsfontosságú szerepet betöltő európai biztosokkal. Az a célom, hogy az 5 éves mandátum alatt minden, számunkra fontos európai parlamenti képviselő vagy bizottsági tag látogasson el Erdélybe, hogy konrétan szembesülhessenek a közösség gondjaival, célkitűzéseivel és természetesen, hogy bemutathassuk értékeinket. Nem csodát ígérek, hanem  állandó kapcsolattartást, és azt, hogy mindig partner leszek a célok megvalósításában.

Mindezek mellett, újra kell fogalmaznunk a MIÉRT-tel való együttműködését az EP-képviseletnek: olyan  gazdasági és szociálpolitikai támogatásokra van szükségünk, olyan közösen kidolgozott és felvállalt stratégiára, amely megteremti az itthonmaradás feltételeit az erdélyi magyar fiatalok számára. Ezekért kell lobbiznunk az Európai Parlamentben, javaslatokat tennünk és ezekre építkeznünk, mert ez a legfontosabb eszköze annak, hogy fiataljaink itthon indítsanak vállalkozásokat, azaz önmaguknak teremtsenek munkahelyeket, itthon teremtsék meg egzisztenciájukat. És lássuk be: ez a garanciája annak hogy jövőnk, élhető, szebb jövőnk legyen itthon, Erdélyben.

Feladatunk továbbá az is, hogy a tudást elhozzuk Erdélybe: regionális tematikus találkozókat kell szerveznünk, mezőgazdaság, kis és közepes vállalkozások, digitalizáció, regionális fejlesztés, városfejlesztés, kulturális együttműködés témakörökben. A mi feladatunk segíteni abban, hogy az erdélyi magyarok időben értesüljenek a támogatási lehetőségekről, lépéselőnyben legyenek és tudjanak megfelelően felkészülni az Európai Bizottságban vagy a Parlamentben várható változásokra, amelyek kihatással vannak a mindennapi munkájukra és életükre. Ebben lesznek partnereink a Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság illetékes igazgatóságai. A cél a pályázati lehetőségek, várható változások, új trendek megismertetése, az, hogy közelebb hozzük Brüsszelt Erdélyhez.

Az Erős Európa és a fejlődő Erdély magába foglalja a kisebbségvédelmet és a gazdasági fejlődést egyaránt, ez a szövetség célja. Nekem nincsenek ellenfeleim: kollégáim vannak, akikkel sok éve együtt dolgozunk. És tudom, hogy ahogy én felvállalom majd európai parlamenti képviselőként azt, amit ők javasolnak a programjaikban, ők is felválllalják az én javaslataim, ha nem én kerülök befutó helyre. Ennek a versenynek arról kell szólnia, hogy ki tudja a leghatékonyabban, a legcéltudatosabban végezni a munkáját Brüsszelben és itthon egyaránt. Hisz ugyanannyira fontos a brüsszeli jelenlét, mint az állandó kapcsolattartás az itthoni közösséggel, önkormányzatokkal, egyházakkal, civil szervezetekkel. Nem ők vannak értünk, hanem mi vagyunk értük.

Sokat tájékoztat arról, hogy mennyire fontos az EU-s alapok lehívása az épített kulturális örökség helyreállításában. Erdélyben milyen felújítások valósulhattak meg uniós pénzből? Sokat hallani arról is, hogy Románia rosszul teljesít az alapok lehívásában. Ki teljesít rosszul, és minek tulajdonítható ez?

Mára már Erdély-szerte egyre több településen felújított, barátságos, tiszta iskolákban tanulhatnak gyermekeink, megszépült templomok várják a híveket és a látogatókat, turisták százezrei csodálják meg várainkat, kastélyainkat. Ez azért is vált lehetővé, mivel minderre az Unió 168 millió eurót költött, többet, mint a román állam az elmúlt 100 esztendőben. Márpedig, templomaink és iskoláink az épített örökség olyan kincsei, amelyek közösségünk lelki, szellemi gyarapodását szolgálják, amelyek továbbra is az erdélyi magyar lét legerősebb bástyái. Az elmúlt 100 évben ezeket az épületeket lelakták, méltatlan célokra használták, nagy részük a pusztulás határán volt, hisz a román államnak nem érdeke a mi ezer éves értékeink megtartása. Ezek az épületek a legkézenfekvőbb jelei annak, hogy mit alkotott Erdélyben magyar közösségünk az elmúlt ezer évben, s hogy jogunk van itt lenni.

Az uniós támogatásokból felújított épített örökség listája – örvendetes módon – nem is olyan rövid. Uniós pályázat révén kezdődhetett el például a csíkszeredai  Márton Áron Főgimnázium teljes körű felújítása – az 5,7 millió eurós keretből körülbelül 4 millió euró volt az EU hozzájárulása. Uniós alapok révén tanulhatnak korszerűen felújított, barátságos iskolaépületben a selymesilosvai általános iskola diákjai is; 106 ezer eurós uniós támogatás segítségével újult meg az épület. 2,7 millió eurós  támogatásból újul meg  Szatmárnémeti római-katolikus székesegyház. Uniós alapokból született újjá Nagykároly jelképe, a gyönyörű parkkal körülvett Károlyi-kastély közel 3 millió eurós támogatással. Közel 5 és fél millió euróból újították fel Közép-Európa egyik legjobban megőrzött, olaszbástyákkal erősített várát, a nagyváradi várat. 4,8 millió eurós projekt keretében szépül meg a Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Közel 3 millió eurós uniós alapból restauráltathatták a kolozsvári Farkas utcai templomot, az erdélyi gótikus templomépítészet gyönyörű alkotását. 4,8 millió eurós uniós projekt révén kezdődhetett el tavaly a hétszáz éves kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomnak a felújítása is.

Önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek pályáztak sikeresen, jó gazdaként épített örökségünk kincseinek felújításáért; mindamellett, a szomorú valóság az, hogy bár hihetetlenül fontosak az uniós alapok, olyan bürokrácia van a pályázati pénzek lehívásánál, hogy sokan inkább lemondanak róluk. Az elmúlt években megtapasztaltam, hogy hol nehezíti meg ezt a folyamatot a bürokrácia, és tudom, hogyan kell ezen változtatni. Vállalom, hogy elhozom Erdélybe azokat a szakembereket, akik a legtöbb információval tudnak szolgálni a kiírásokról, de főleg arról, ami a szavak mögött van.

Remélem, hogy mindaz a munka, amit az elmúlt években ügyvezető alelnökként, államtitkárként vagy rövid ideig miniszterként elvégeztem, elég biztosíték arra, hogy Brüsszelben is jól fogom a munkámat végezni. Emellett az is nyom a latban, hogy sok éve már az Európai Bizottság felkért szakértője vagyok örökségvédelmi kérdésekben, és ott is egyetlen célom volt: a közösségünk érdekeinek képviselete.

Osztja-e az RMDSZ-es politikustársai mérsékelt optimizmusát abban a tekintetben, hogy az EP-választások után felálló új Európai Bizottság nyitottabbnak mutatkozik majd a jelenlegi bizottságnál a Minority SafePack kisebbségi kezdeményezés iránt?

Bízom abban, hogy az EP-választások után azok lesznek majd többségben, akik felmérik az európai szolidaritás fontosságát, azt, hogy orvosolni kell a régiók közötti egyenlőtlenségeket. Igen, bízom abban, hogy a felálló új Bizottság nyitottabbnak mutatkozik, de a Minority SafePackért, az egységes kisebbségvédelmi törvényért való küzdelmet folytatni fogjuk. Az RMDSZ az európai kisebbségvédelem zászlóshajója valójában. A Minority SafePack aláírásával 300.000 erdélyi magyar és 1,3 millió európai ember kimondta: a kisebbségek helyzete távolról sem tekinthető megoldottnak. Ez az eredmény a FUEN, az európai nemzeti közösségek sikere, az erdélyi magyar közösség sikere és az RMDSZ első nagy nemzetközi sikere, és ugyanakkor felhatalmazás és felelősség a következő lépésre.

Romániát az utóbbi időben sok bírálat éri az EU intézményei és döntéshozói részéről, főként a román kormány és parlament igazságüggyel kapcsolatos döntései miatt. Bukarest ezek kapcsán kettős mércét emleget. Jogosak-e az európai bírálatok, és van-e a kettős mérce ön szerint?

Románia kormányának nyilván vállalnia kell a különböző döntéseiért a felelősséget. Azonban ha a titkos paktumokra gondolunk, amelyek az utóbbi időben kerültek nyilvánosságra, azok egészen biztosan nem a jogállamiságot támasztják alá. Másrészt tény, hogy az északi és nyugati tagállamok úgy viszonyulnak az EU keleti felének országaihoz, mint osztályok a rossz tanulókhoz: velünk töröltetik le a táblát, kihasználnak, olcsó munkaerőnek tekintenek minket, s közben előírják, hogy mit tegyünk. Másodrendű országoknak, és állampolgároknak tekintenek minket – ennek jó példája a Schengen-csatlakozás késleltetése is: Románia régen teljesítette már ennek követelményeit, miközben más uniós tagállamok nem tették ezt meg.

Pontosan ezen az EP-választáson, a magyar emberek összefogásán múlik, hogy megmutassuk: erős, értékes és értékteremtő közössége vagyunk Európának, amely képes kiállni jogainak védelmében és kultúrájának megbecsüléséért. Nem tűrhetjük el azt, hogy állandóan kioktassanak minket. Nem mi vagyunk Európa rossz gyereke, már rég teljesítettük a feltételeket ahhoz, hogy szabadon utazzunk Európában, ne várakozzunk a határokon, s ne legyünk kitéve a határőrök kénye-kedvének.

Az Európai Bizottság és az EP a jogállamiság tiszteletben tartásához kötné a 2021-2027-es időszakban a tagállamoknak megítélt közösségi forrásokat. Hogyan vélekedik a tervezett jogállamiság-mechanizmusról? Számolnia kell Romániának egy esetleges forráscsökkentésre?

Talán nem ártana meg ha egyszer definiálnák Európa jelenlegi vezetői a jogállamiságot, lehetőleg úgy, hogy az ugyanazt jelentse minden tagállamban, mert itt nagyon erősen érződik egyelőre a kettős mérce. Azonban 2019 tavaszától Európa változni fog. Rengeteget nyerhetünk, de rengeteget veszíthetünk is. Mint már mondtam, jelenleg azok vannak többségben, akik már eleve 2021-től csökkentenék a kohéziós támogatásokat; ezért a 2019-es európai választás eredményeitől is függ majd az, hogy mekkora szavunk lesz Brüsszelben, milyen mértékben fogja a továbbiakban az Unió támogatni az erdélyi gazdákat, vállalkozókat, településeket. Ha csökkentik a kohéziós alapokat, kevesebb támogatás jut az elmaradottabb régiókra, az iskolák, templomok, kulturális örökségünk felújítására, arról nem is szólva, hogy Erdélyben több tízezer család megélhetése függ az uniós támogatásoktól. Én bízom abban, hogy a közösség felismeri mindennek a súlyát. Rajtunk múlik, hogy nyertesei, vagy vesztesei leszünk-e az Unió átalakulásának.


 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.