Sógor Csaba

NÉVJEGY

  • 1964. május 12-én született Aradon
  • Jelenleg Csíkszeredában él, négy gyerekes családjával
  • 1988-ban végezte felsőfokú tanulmányait Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben
  • 1988-1999 között a Csíkcsicsói Református Egyházközség lelkésze
  • 1992-1993 között Zürichben és Baselben posztgraduális teológiai képzésen vett részt
  • 1999-2000 - a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ökumenikus és külügyi tanácsosa
  • 2000-től az RMDSZ Hargita megyei szenátora
AMIT SZERETEK

Szeretem Erdélyt...

 

Aradon és Aranyosgyéresen töltöttem gyermekkoromat, a nyári vakációkat pedig Székelyudvarhelyen, a nagyszüleimnél. Ezek az első meghatározó élményeim Erdélyről, a székely tájról. Majd azt követően Csíkországba szerettem bele. Itt 19 falu lelkészeként szolgáltam, csodálatos embereket ismertem meg.

Kedvencek...

Szabadidőmben szívesen kirándulok a családommal, és szeretek sakkozni. Kedvenc zeném Simon and Garfunkel, valamint a Ghymes, kedvenc ételem a mákos tészta, míg borban a kadarka mindenekelőtt. Olvasmányaim közül Móricz Erdély trilógiáját emelném ki.

Kedvenc filmem nincs, mindig a legújabb élmény az erősebb, most a Kingdom of Heaven.
Azt nem is kell mondanom, hogy a csíkiak kötelezően a Csíkszeredai Sportclub és a HC Csíkszereda jégkorongcsapatok szurkolói.

Az erdélyi magyarságnak szüksége van egy hiteles, keresztény lelkületű jelöltre. Úgy érzem, mindenkivel jó kapcsolatot tudtam kialakítani, és mindig is szorgalmaztam az összefogást. Ezeket a kapcsolatokat szeretném bővíteni, továbbfejleszteni és az erdélyi magyarság problemáit hatékonyan megjeleníteni az Európai Parlamentben. Személyem garanciát jelent arra, hogy tisztességes kampányt fog a két oldal folytatni.

Európai Erdélyt és erdélyi Európát

Európában mindenkinek jogot kell biztosítani arra, hogy azon a nyelven fejezze ki magát, értelmezze az üzeneteket, – a politikai és kormányzati üzeneteket is beleértve – amelyet tökéletesen megért. Európai polgárokként a romániai magyaroknak is joguk van ehhez. Ez nem kiváltság, hanem jog.

A magyarság képviselete nem lehet öncélú törekvés. Ha közös célokat viszünk az európai politikai porondra, akkor van esélyünk arra, hogy partnereket találjunk megvalósításukra.

Brüsszel pedig az a politikai mozgástér, ahol szó szerint értik ezt a törekvésünket. Az Európai Unió fél tucat tagországában ugyanis ez természetesen működik. Többség és kisebbség együttélésének is előnyére válik, ha a kisebbség jogait tiszteletben tarják.

Itthon...

Hargita megyei szenátorként első mandátumom felénél rendszeresítettem a kihelyezett fogadóórák és fogadónapok gyakorlatát. Politikai nyilatkozataimban olyan személyiségek védelmére kelhettem, akiknek nevét korábban említeni sem volt szabad: Wass Albert, Daday Loránd, Bayer Zsolt, Szoboszlay Aladár és az ötvenhatosok, köztük románok is, mint például Mărginean Aurel.

Hozzájárultam a magyar nyelv oktatásának bevezetéséhez a Csángóföldön, képviselőtársaimmal több autonómia törvénytervezetet is benyújtottam a román parlamentbe, sikerült átértekeltetni a román többséggel a román és magyar nemzeti szimbólumok megítélését. Az önálló magyar egyetem ügyét Brüsszelben és itthon is felvállaltam.

Bízom abban, hogy a Székelyföld érzi, tudja, mi a dolga november 25-én. A székelyföldieknek pedig azt üzenem, hogy a szívüknek kedves törekvés, a Székelyföld autonómiája most egy újabb esélyt kaphat azzal, hogy egységes csapat harcol ezért az önállóságért az európai küzdőtéren.