Biró Rozália

NÉVJEGY

  • 1965 májusában született Marosvásárhelyen.
  • Közgazdász diplomáját a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerezte, ipar, szállítás és kereskedelem szakterületén.
  • 1997-1999 között Open University Business School hallgatója
  • 2001-től az RMDSZ Bihar megyei tanácsosainak javaslatára a városi gazdasági-pénzügyi, szociális, ingatlankezelési tevékenységért felelős alpolgármester.
  • 2003-tól az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsának tagja
  • 2005-től az RMDSZ Bihar megyei Választmányának elnöke
AMIT SZERETEK

Szeretem Erdélyt…

Erdély különleges része az országunknak. A hargitai fenyvesek illata, az ottani hegyek csodálatos látványa, székelyföldi, máramarosi, partiumi népművészetünk, messze földön híres vendégszeretetünk, anyaföldhöz való ragaszkodásunk és mi, az erdélyi emberek rendkívülivé tesszük ezt a helyet.

Kedvencek…

Kevés szabadidőmben szívesen utazok, kirándulok családommal. Könyvmániásként bárhol járok könyveket vásárolok, aki ismer az tudja, hogy ajándékként csak könyveket fogadok el. Kedvenc regényem a Henryk Sienkiewicz által írt Quo Vadis. Televízióban, munkámból adódóan a hírműsorokat követem, de kikapcsolódásképpen szívesen nézek meg különböző ismeretterjesztő műsorokat. Kicsi gyermekeim miatt rajzfilmekben nagyon jártas vagyok, filmet nézni sajnos azonban már nincs időm, de azok közül amiket láttam, elmondhatom, hogy kedvenceim között A Rettenthetetlen és A valami Amerika van. Kedvenc könnyűzenei együttesem a Queen, komolyzene terén pedig Richard Strauss minden szerzeményét örömmel hallhatom. Szeretek jókat és változatosan enni, de a rántott hús, a csirkemáj és a palacsinta mindig favorit marad.

De mindenekelőtt két gyerekemmel töltöm minden szabad percemet:

4 éves Bernadett lányom szavait idézve: „Te vagy a világ legdrágább anyukája!”, és 7 éves kisfiam Barna kérdését idézve: „Te miért nem vagy olyan, mint a többi anyuka?” Ez a kettő mindent elmond arról, ami én vagyok nem hivatalos közéleti személyként.

Biztosan sokan hallották már azt a kifejezést: a közösségért tenni, cselekedni a romániai magyar közösségért. Tenni, de hogyan? Cselekedni, de hogyan? Csaknem egy évvel a csatlakozás után, Romániában a többség egyáltalán nem érzi, hogy az EU tagság változást hozott volna az életében, sokakban pedig még nem is tudatosult: az ország az Európai Unió tagja, pedig ez aktuálisabb, mint bármikor.

Akárcsak az RMDSZ többi jelöltje, a közösséget európai szintű politikai eszközökkel képviselni tudó szakember vagyok. Ismerem az európai intézményrendszert, személyes ismeretséget kötöttem Michel Delebarre, az Európai Unió Régiók Bizottságának elnökével, ugyanakkor megbeszéléseket folytattam Luc van der Brande alelnökkel. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének személyesen mutattam be Hajdú-Bihar – Bihar eurorégió tevékenységét.

A mi európai politikánk IGENekből áll.

A rendszerváltást követő politikai és gazdasági változások, illetve Románia uniós csatlakozása után, itt az ideje és a lehetősége annak, hogy mi is csatlakozzunk a hétköznapi Európához, az európai jóléthez, hogy hazánk életminőség tekintetében is nyugati országgá váljon. Ám a sikeres európai felzárkózás, az európai életminőség elérése, a jóléti csatlakozás komoly feladat elé állít minket. Ez csak jól összehangolt közösségi és egyéni erőfeszítések eredményeképpen valósulhat meg.

Az Európai Unió következő költségvetési ciklusára, olyan forrásokat kell kiharcolnunk, melyekkel a következő években felvirágoztathatjuk országunkat, egyedi régiónkat. Össze kell kapcsolnunk a versenyképességet az esélyteremtéssel. Ez csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe vesszük a vidéki térségek, települések, falvak adottságait úgy, hogy a vidéket jelentős fejlődési, fejlesztési lehetőségként tartjuk számon. Építenünk kell régiónk természeti tájainak adottságaira és a környezetvédelem társadalmi szükségleteire. Számoljunk új és fejlődő ágazatokkal, így a megújuló erőforrások hasznosításával is. A közös célok tesznek egységessé és nem a közös ellenségkép.

A mi európai politikánk igenekből áll. IGEN a biztos hétköznapokra, IGEN az erős gazdaságra, IGEN az esélyteremtésre, IGEN az igazságos elosztásra, IGEN az új munkahelyekre, IGEN a versenyképességre.

Partiumban dolgozom...

Az elmúlt 5 év önkormányzati tevékenységem eredményeképpen megnyílt a nagyváradi Polgármesteri Hivatal magyar anyanyelvű állampolgárok számára is, abban az értelemben, hogy magyar nyelvű feliratok, magyar nyelven történő ügyfélfogadás, hetente és havonta megjelenő magyar nyelvű hivatali kiadványok örvendeztetik intézményünk tagjait.

A 7 esztendeig fiókban porosodó Debrecen – Nagyvárad testvérvárosi kapcsolat iratai 2001-től alpolgármesteri ciklusom kezdetétől életre kaptak. Azóta számos közös kulturális rendezvény, tapasztalatcsere mellett, eurorégiós együttműködés keretén belül, a két megyeszékhely költségvetéseiből elkülönített összegeken át, melyek közös projektek finanszírozását hivatottak biztosítani, ma már közös fejlesztési stratégia kidolgozásán gondolkodunk: Nagyvárad – Debrecen urbanisztikai agglomeráció néven.

A Varadinum Kulturális Alapítvány, melyet a négy történelmi egyház és az RMDSZ alapított, minden év májusában megszervezi Szent László városalapító királyunk nevéhez fűződő egy hetes ünnepségsorozatot. Az Alapítvány ezen rendezvénye, melynek tevékenységét 2002-től elnökként koordinálom, kulturális parádévá nőtte ki magát, több mint 50 civil és kulturális rendezvény örvendezteti meg a nagyváradiakat.

2003 őszétől, kezdeményezésemre megszerveztük a Bihar megyei magyarság Ki mit tud-ját, amely egyre több, évente 1700-2000, hagyományainkat, tehetségüket felvállaló és megmutató személyeket állított színpadra.

2003-től, Romániában először, az RMDSZ frakcióval közösen kezdeményeztük, hogy a helyi önkormányzat költségvetéséből jelentős összegekkel támogassuk a történelmi egyházak működését.